2020.05.26. 2. osztály etika
Szia!
Mai témánk: Jeles napok, Ünnepek
Olvasd el a szövegeket, nézd meg a videókat.
Jó szórakozást kívánok: Magdi tanító néni
Balassi Bálint:
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…
(részlet)
1
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
2
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
3
Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.
A pünkösdölés
Amikor Európa kereszténnyé lett az
egyház az ősi hagyományokat igyekezett keresztény tartalommal megtölteni. Így
kapcsolódott a tavaszünnep szokásköre pünkösd ünnepéhez,
amelyet a Szentlélek eljövetelének szentel az egyház. Változó ünnep ez is,
húsvét után számított ötvenedik napra, a május 10-e és június 13-a közötti
időszakra esik. Így aztán a régi hiedelmek és szokások közül nemcsak a
tavaszünnep, hanem az évkezdő márciusi ünnepek és a nyárkezdő júniusi ünnepek
is e naphoz kapcsolódtak a kialakuló európai kultúrkörben.
Rövid, mint
a pünkösdi királyság
Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak
pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk.
A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében,
lovasversenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. A győztes
„egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden
kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját
tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért
testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.
Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva
alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk.
Mi van ma,
mi van ma, piros pünkösd napja…”
A pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a
pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták
pünkösdvasárnap a falut házról-házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A
különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett
a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott
lakodalmas menethez;
A pünkösdikirályné-járás,
ahol általában öt lány járt házról-házra, köztük a legkisebb (akár egész kicsi,
4-5 éves) volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással
összekötött köszöntőt énekelve. A
pünkösdi népszokásoknak, az egyéb koriakhoz hasonlóan, szintén volt
adománygyűjtő szerepe, általában tojást és pénzt kaptak érte.
Mulatságok,
párválasztás
A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztásnak
is. Ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban. Az udvarlási szokások közé tartozott, hogy a
legények pünkösd hajnalára pünkösdi rózsát tettek a leány ablakába. Például
Egerben a legény egy 8-10 éves, ünneplőbe öltözött kislánnyal mátkatálat
küldött a választott lánynak, melynek közepén koszorúba font kalács és egy üveg
bor volt kendővel letakarva, s ha a lánynak is tetszett a legény, hasonló tálat
küldött vissza. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése